Mária Valéria Hídfutás
A XX. Hídfutás megszervezésére Esztergom Város Önkormányzata az Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesületet kérte fel.
Kezdetben a Hídfutás az Esztergom Város Diáksportjáért Egyesület szervezésében zajlott, majd néhány éve az Esztergomi Futóhétvége elnevezésű városi sporteseménynél már közreműködött a 2007 óta működő Esztergomi Futóművek ASE is.
Hídfutás - Dunán átívelő sportkapcsolatok, sportbarátságok
A Hídfutás története
E sportrendezvény 2001-ben született, az újjáépített Mária Valéria Híd átadásának tiszteletére. Orbán Viktor, Mikulas Dzurinda és Günther Verheugen is jelen voltak az eseményen.
Hosszú időn keresztül zajlott a két város közötti 4 km-es futóverseny a Hídünnep alkalmából minden év szeptemberének utolsó szombatján, a két ország közötti jószomszédi viszony megerősítésére.
Később Esztergomban a hagyományos Hídünnepből már csak ez a rendezvény maradt fenn, de a pandémia miatt 2020-ban és 2021-ben sajnos már a futás is elmaradt.
Az önkormányzat és az Esztergomi Futóművek a jelen szerepvállalással a korábbi Hídünnepi rendezvények megújítására törekszik, annál is inkább, mivel a 2022-ben rendezendő esemény a XX., jubileumi Hídfutás lesz.
Reményeink szerint a közös mozgás öröme és az egészséges élet nemzetközi elve szimbolikus hídként még inkább megerősíti és összeköti Duna két oldalán lakó emberek barátságát.
Nagy örömünkre évről-évre egyre többen vesznek részt a Hídfutáson. A rendezvény nemzetközi és országos hírű.
2014. - 2617 Befutó
2015. - 2241 Befutó - szakadó esőben!
2016. - 2654 Befutó
2017. - 2374 Befutó - esőben
2018. - 2709 Befutó
2019. - 2744 befutó
Szoros kapcsolatot ápolunk Esztergom Város Önkormányzatával, Párkány Várossal, Párkány Városi Művelődési Központtal, a Párkányi Vadas Thermálfürdővel, akik támogatásának köszönhetően közös a verseny szervezése is. A lebonyolítást segítik továbbá a helyi és párkányi rendőrök, polgárőrök is.
Esztergom és Párkány életében kiemelkedő esemény a Hídfutás, hiszen nem csak egy sportesemény, hanem remek lehetőség a határon túli kapcsolatok, barátságok elmélyítésére. Iskolák, fiatalok, idősek, romák, nem romák, fogyatékkal élő és egészséges sportolók együtt indulnak a rendezvényen, amely a környék legnagyobb létszámával dicsekedhet. Ebben az évben újításként már gyaloglást is hirdetünk.
Ezt az alkalmat felhasználva támogatjuk azokat az iskolákat, amelyek a legnagyobb létszámú tanulót mozgósították, ők sportszereket kapnak ajándékba.
A verseny Esztergomból a Bazilikától indul és Párkány főterén át a Vadas Thermálfürdő a cél.
Mária Valéria Híd története
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két és fél év alatt építették fel. Először 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.
Első újjáépítés:
1919-ben a párkányi oldalon lévő szélső nyílást légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.
Második újjáépítés:
Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuląs Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos. Ez volt az utoljára újjáépített híd Európában, amelyet még a második világháborúban robbantottak fel.
